2011. február 11., péntek

Prológus

Mindennek következménye van.
Szokták mondani, de én már nem hiszek ebben. Ha mindennek lenne magyarázata, akkor annak meg kellene mutatkoznia valamilyen módon. Ha nem öntözöd meg a virágokat, kiszáradnak. Ha felhős az ég, esni fog. Ha nem tanulsz a dolgozatra, rossz jegyet kapsz. Ha szeretsz valakit, akkor boldog vagy, és talán téged is viszont szeretnek.
Folytathatnám a felsorolást, de minek? Annyi olyan dolog van a világon, aminek következménye van, mi azonban mégsem vesszük ezeket észre, csak ha valami borzalmas vagy félelmetes dolog történik velünk.
Azonban van egy valami. Egyetlen egy valami van, ami után nincs semmi. Amit csak akkor mérsz fel igazán, amikor megtapasztalod. Mert sohasem jutott előbb eszedbe, hogy az milyen lehet.
Én viszont egyszer már átéltem.
Vannak dolgok, amiket nem szabad siettetni. Minden azért történik, mert az már előre meg van írva, és annak úgy kell lennie! Én ebben hiszek.
Egyetlen egy dolog van, ami után nem marad más, mint a sötétség. A csend, ami magával ragad és szinte megfolyt. Nincsenek érzések, nincs fény, nincs semmi. A Halál...

1 megjegyzés:

linsther írta...

ó mondom én neked, h valami halálos sötétséges cuccot kell írnod *.* ez annyira jónak indul, hogy áhh :P mikor hozod az elsőt, és óh, miről fog szólni? Akarom már az első fejeztet! Hát be is pakolom magam első rendszeres olvasónak ;)
ja, és jó a dizájn is :)